Projects
-
Elsőgenerációs nagyvárosi lakosok kulturális mintáinak hagyományos és modern természetű elemei
Research Area: TelepülésszociológiaProject leaders
Geambasu, Réka, Pásztor, GyöngyiA munkacsoport vizsgálódásának az volt a kiindulópontja, hogy a nagyobb mobilitással jellemezhető városra költözött falusi populáció sajátos életmódbeli vonásokkal írható le.
Ezt az alábbi kérdésre koncentráló interjúk segítségével ellenőrizték: része-e a városra migrálók motivációs rendszerének egyfajta alacsony szintű, falusi közösségbe való integráció, továbbá leszűkíthető-e az emberek városra költözése egy bizonyos típusú szükségletbővüléssel.
A vizsgálat legfontosabb mondandója az, hogy ha a falusi városlakóknak is nevezhető egyének közössége számban eléri azt a kritikus nagyságot, mely már a közösség jegyeivel ruházza fel ezeket a csoportokat, a falusi értékrendbe, életmódba szocializált emberek valójában egy olyan jellegű megváltozott helyzetbe kerülnek, mely lehetetlenné teszi számukra az elsajátított viselkedési minták további sikeres használatát. Az alkalmazkodási folyamatban ezért ezeknek a közösségeknek olyan új cselekvési patterneket kell kitalálniuk, melyek lehetővé teszik számukra a túlélést egy amúgy is hiánygazdaságként jellemezhető korszak kontextusában.
A vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy a folyamat eltérő jegyeket mutat a különböző etnikumokhoz tartozó populációk esetében, másként érintette a román, a magyar, illetve a roma lakosságot, tekintettel a szocialista rendszer erőltetett nemzetpolitikájára is, mely gyakran a magyar többségű városok etnikai összetételét román lakosság „beköltöztetésével” kísérelte megvalósítani.
A kutatómunka eredménye az Erdélyi Társadalom 2. számában megjelent alábbi tanulmány és számos műhelybeszélgetés, konferenciaelőadás:
- Csedő Krisztina – Ercsei Kálmán – Geambasu Réka – Pásztor Gyöngyi: A kolozsvári elsőgenerációs városlakók
Az erdélyi magyar vallási intézményrendszer leírása
Research Area: VallásszociológiaProject leaders
Kiss, DénesLeíró jellegű kutatásunk elsősorban az utóbbi 13 év vallási intézményekkel foglalkozó társadalomtudományi termésének feldolgozását tűzte ki célul. E célra rendkívül különböző jellegű vallási vonatkozású anyagok áttekintése kezdődött el (a vallásszociológiai tanulmányok mellett feldolgozunk minden, a vallási intézményekkel kapcsolatosan nyomtatott vagy elektronikus formában megjelent és elérhető anyagot), az így összeálló kép további értelmezhetősége céljából interjúkat készítettünk az egyes egyházi intézmények vezetőivel (kb. 15 interjú).
A vallásszociológiai munkacsoport tagjai kétheti rendszerességgel tartanak olvasószemináriumokat, kutatási megbeszéléseket, melyek keretében az erdélyi magyar vallási mozgalmakat szintetizáló, az erdélyi magyar vallási intézményrendszer egészét leíró elemzés munkálatai folynak.
A kutatómunka eddigi tapasztalatait az alábbi – az Erdélyi Társadalom 2. számában megjelent – tanulmány foglalja össze:
- Kiss Dénes: A CE szövetség és a református egyház
Szegényég és életmód a gazdasági szerkezetváltozás kontextusában
Research Area: Szegénység, underclassProject leaders
Péter, LászlóA kutatásba bevont diákokkal közösen a szegénység szociológiai vetületeiről, valamint az alkalmazott túlélési stratégiákról készült felmérés. A vizsgálat elsősorban kvalitatív módszerekre hagyatkozott (megfigyelés, interjúzás).
A kutatás során a munkacsoport Telemian, Balánbányán és Székelykocsárdon vett részt terepmunkán és az elszegényedési folyamatok következtében a városi új szegények által alkalmazott életstratégiákat vizsgálta, a rendszerváltás nyomán kialakult kontextusban. Mindez statisztikai adatok, élettörténetek és hálózati lemezések felhasználásával történt meg. Az alábbi kérdésekre kerestek választ:
- Hogyan megy végbe az elszegényedés folyamata a romániai posztszocialista városi környezetben?
- Hogyan módosult a háztartások életmódja a gazdasági szerkezetváltozás nyomán (a „vesztesek” illetve a „nyertesek” esetében?
- Milyen típusú életstratégiákat alkalmaznak az új szegények a rendelkezésre álló erőforrások függvényében?
A végzett terepmunka eredménye a Max Weber Szakkollégiumának, a WEB 11., „szegénység-száma”, melynek tartalmából az alábbi fontosabb tanulmányokat emeljük ki:
- Péter László: Új szegények túlélési stratégiái
- Pásztor Gyöngyi: Slumosodás és elszegényedési folyamatok Kolozsváron
Iskolai mobilitás és továbbtanulási aspirációk az erdélyi fiatalok körében
Research Area: Az oktatás szociológiai problémáiProject leaders
Csata, ZsomborA kutatás során a munkacsoport tagjai a generációk közötti iskolai mobilitás és az iskolaválasztás szociológiai dimenzióit vizsgálták az erdélyi magyar fiatalok körében. Az iskolai mobilitással kapcsolatos szakirodalommal való ismerkedés a hallgatók körében az olvasószemináriumok során történt meg. Ezt követően került sor a már meglévő – az erdélyi magyarságra reprezentatív – felmérések másodelemzésére, melynek nyomán az alábbi tanulmányok születtek:
- Csata Zsombor: Iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek az erdélyi magyar fiatalok körében
- Csata Zsombor: A származás hatása az iskolai továbbtanulásban az erdélyi magyar fiataloknál
- Csata Zsombor: Az iskoláztatás nyelvének szociológiai háttere Erdélyben
Az erdélyi magyar szociológiai szakmai mezőny intézményesülésének akadályai – az emigráció problémája
Project leaders
Horváth, IstvánA kutatás során a munkacsoport a Kolozsváron végzett szociológusok pályaalakulásának vizsgálta. A vizsgálat, jellegét tekintve egy kvalitatív kutatás volt, egy mikroelemzés, mely interjúkon, fókuszcsoportos beszélgetéseken alapult, de amely ugyanakkor a megfigyelésekre, és a kutatók (maguk is szociológusok) tapasztalatára is épített.
A vizsgálat egy tágabb migrációkutatás része, amely a Magyarországra történt kitelepedés indítékait, forgatókönyvét, narratíváját, értelmezéseit tárgyalja. Az elemzés legfontosabb következtetése az, hogy a szociológiát végzett hallatók kivándorlása egy tágabb értelmiség-kivándorlási folyamat keretében értelmezendő, ám olyan sajátossággal is jellemezhető, amely mindenekelőtt a szakma specifikumából, legitimitásából, intézményi helyzetéből fakad.
Az elemzés során készített interjúk, tereptapasztalatok az alábbitanulmányok megjelenéséhez szolgáltattak empirikus alapot:
- Horváth István: Migrációs hajlandóság az erdélyi magyarok körében
- Csata Zsombor – Kiss Tamás: Migrációs potenciál Erdélyben
- Horváth István: A erdélyi magyar fiatalok Magyarországra irányuló tanulási migrációja
Pályakezdő fiatalok a munkaerőpiacon
Research Area: Az oktatás szociológiai problémáiProject leaders
Csata, ZsomborA 2005-2006 folyamán zajlott kutatásunkban az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatára figyelünk a rendszerváltás utáni oktatáspolitikai és szerkezeti változások fényében. Szűkebb értelemben a pályakezdő diplomások munkaerőpiacon való elhelyezkedését vizsgáltuk a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem végzettjeinek körében.
Legfontosabb kutatási problémánkat azon strukturális tényezők feltárása jelentette, amelyek az intézményes oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet jelenségét meghatározzák. Röviden megvizsgáltuk az oktatási rendszer szerkezetét, hipotézist fogalmaztunk meg arra vonatkozóan, hogy a romániai oktatási rendszer szerkezete milyen munkába történő átmenetet valószínűsít. Megvizsgáltuk továbbá az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti szinkronitást, illetve az oktatáspolitika szerepét a fiatalok átmenetének zökkenőmentesebbé tételében. Végül arra tértünk ki, hogy a fiatal pályakezdő diplomások hogyan alkalmazkodnak a strukturális kényszerítő hatásokhoz, hogyan írható le az egyetemet végzett fiatalok pályára állásának általános gyakorlata.
A tanulmány empirikus hátterét a romániai oktatási minisztérium adatai, nemzetközi összehasonlító jelentések valamint a Babeş-Bolyai Tudományegyetem végzőseinek adatait magába foglaló adatbázis jelentette.
Vállalkozói rekrutáció és értékrendvizsgálat a Székelyföldön.
Research Area: GazdaságszociológiaProject leaders
Csata, ZsomborVizsgálatunk elméleti kiindulópontját a modern társadalomelméletek azon vonulata képezi, amely szerint a vállalkozói aktivitásnak – egyéb termelési tényezők mellett – elsőrendű szerepe van egy fejlődő gazdaság kiépülésében. A kutatás azokat a szociológiai tényezőket vizsgálja, amelyek a vállalkozói magatartás megjelenésének körülményeit befolyásolták/befolyásolják a Székelyföldön. A makrogazdasági, jogi-konjunkturális, valamint a pszichológiai faktorok mellett – egy rurális jellegű vidékről lévén szó – különös hangsúly helyeződik a mikrokörnyezeti hatásokra, a vállalkozói magatartás kulturális beágyazottságának szerepére a régióban
A vizsgálat másik vonulata inkább gazdaságszociológiai: központi kérdése, hogy kikből lettek a rendszerváltás után a vállalkozók, milyen társadalmi és gazdasági erőforrásokat használtak a vállalkozások alapításához és fejlesztéséhez.
A kutatás során először a megszűnt és létező vállalatokra, vállalkozásokra vonatkozó adatokat vizsgáltuk meg és elkészítettük Hargita, Kovászna és Maros megye községeinek vállalkozástérképét. Ezt követően az egyes települések szocio-demográfiai és humánföldrajzi adatai közül azokat elemeztük, amelyek pozitív hatással a vállalkozások megjelenésére. A kutatás második felében – két székelyföldi település (Gyergyóalfalu és Illyefalva) példáján – a kis- és középvállalkozások létrejöttének mikrotársadalmi beágyazottságát vizsgáltuk meg. Az elemzés a terepmunka során készített megfigyelések, valamint narratív és felstrukturált interjúkon alapszik, melyeket a helyi vállalkozókkal készítettünk.
A kutatás alapján az alábbi tanulmányok születtek:
- Csata Zsombor. A vállalkozások megjelenésének társadalmi meghatározottsága a Székelyföld falvaiban.
- Palkó Emília – Sólyom Zsuzsa: A vállalkozások elterjedésének szocio-kulturális háttere. Vállalkozói típusok két székelyföldi faluban.
- Csata Zsombor: A vállalkozói potenciál és területi eltéréseinek társadalmi magyarázatai Erdély rurális térségeiben
Helyzetkép a munkaerőpiaci keresletről Erdély magyarlakta vidékein
Research Area: GazdaságszociológiaProject leaders
Csata, ZsomborAz Apáczai Alapítvány által támogatott kutatást az a felismerés hívta életre, hogy – főként a megfelelő anyagi források hiányában – az erdélyi magyarlakta vidékeken eleddig nem készlt átfogó mennyiségi elemzés a munkaerő-piac munkáltatói (keresleti) oldaláról. Született néhány próbálkozás, amely az intézményes oktatásból a munka világába történő átmenetre figyelt az erdélyi magyar fiatalok körében, megfelelő empirikus háttéranyag híján a megfogalmazott kérdésfelvetések nagyrésze azonban a problematizálás szintjén maradt. Ezek az elemzések azonban egyértelműen rámutattak arra, hogy Erdélyben, az oktatás magas standardizáltsága és vokacionalitása ellenére nagy az aszinkronitás a magyar nyelvű intézményes képzés és a munkaerő-piaci elvárások között, az erdélyi magyar fiatalokat az elsődleges munkaerőpiacon alacsony versenyképesség jellemzi.
A kérdés további vizsgálatára ebben a kutatásunkban az erdélyi megyék munkaerőpiacának keresleti oldalát kívántuk megvizsgálni. A kutatás fő célkitűzése volt, hogy árnyalt képet alkossunk a.) a munkaerőpiac keresleti oldalának összetételéről, b.) Az alkalmazott munkaerő összetételével és rekrutációjával kapcsolatos adatokról, c). a gazdasági szervezetek (vállalatok, vállalkozások) jövőbeni terveiről a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatban.
A kutatás két fázisban zajlott:
Az első fázisban a témával kapcsolatos regionális és megyei szintű statisztikai adatok elemzését végeztük el: áttekintettük a gazdasági aktivitásra, foglalkoztatottságra, munkanélküliségre vonatkozó legfontosabb mutatókat valamint a piaci szereplők alapvető jellemzők szerinti összetételét (alkalmazottak száma, üzleti forgalom, bruttó beruházás mértéke stb.). Ez a munkafázis 2006 májusa és októbere között zajlott; a munkában a Max Weber Társadalomkutató Központ 3 kutatója vett részt.
A kutatás második fázisában egy telefonon történő kérdőíves adatfelvételre került sor, melynek alanyai az aktív kereskedelmi társaságok és részvénytársaságok humán erőforrás-gazdálkodásáért felelős vezetői voltak. A próbakérdezés 2006 szeptember-októberében, a tulajdonképpeni felvétel pedig 2006 novembere és 2007 februárja között zajlott. A lekérdezésben összesen 27 kérdezőbiztos, az adatrögzítésben 3 személy vett részt, a kutatás szakmai és adminisztratív koordinációját, az adatfeldolgozást, valamint a tanulmány elkészítését a Max Weber Társadalomkutató Központ két munkatársa végezte.
A kutatás nyomán gyorsjelentés és tanulmány is készült, amely az Erdélyi Társadalom 2008/1. számában jelenik meg.
- Csata Zsombor: Helyzetkép a munkaerő-piaci keresletről Erdély magyarlakta vidékein.
Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációs tendenciája, felnőttképzési igényei a Kárpát-medencében
Research Area: Az oktatás szociológiai problémáiProject leaders
Csata, ZsomborA kutatásban résztvevő partnerek:
Magyarország – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet (a program koordinátora)
Felvidék – Fórum Kisebbségkutató Intézet
Kárpátalja - Kárpátaljai Magyar F_iskola
Vajdaság - Vajdasági Magyarságkutató Tudományos Társaság
A kutatás célja
Feltárni azokat a trendeket, melyek a határon túli magyar diplomások munkaerő-piaci elhelyezkedésében, migrációjában, továbbképzési igényeiben a rendszerváltást követő időszakban jelentkeztek. Célunk az volt, hogy felvázoljuk azokat a tipikus karrier-pályákat, melyek a különböző térségek, szakmák, egyetemek végzettjeinek esetében meghatározóak voltak a rendszerváltást követően. Megvizsgáltuk, hogy milyen mértékben jellemzőek a nyugat-európában és Magyarországon ismert folyamatok, mint amilyen a friss diplomások parkoltatása, másod- illetve posztgraduális képzésekben történő részvétele, a pályakezdő munkanélküliség, illetve a friss diplomások alulfoglalkoztatása.
A kutatás fázisai, módszerei
A kutatás első fázisában a szakirodalom feldolgozása és a rendelkezésre álló kutatási adatbázisok másodelemzése révén hipotetikus karrier-típusokat fogalmaztunk meg. A kutatásunk második fázisában ezeket a karrier-típusokat igyekeztünk fél-strukturált interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések segítségével mélyebben feltárni.
A kutatás eredményei
A vizsgálat során először azt vizsgáltuk meg, hogy a munka világának a globális átalakulása (ezen belül elsősorban a karrierpályák individualizációja és a rugalmas foglalkoztatottság irányába történő elmozdulás) mennyire érhető tetten az erdélyi diplomás fiatalok munka-orientációjában. Ennek érdekében három, eltérő időszakban diplomázott csoportot hasonlítottunk össze. A kilencvenes évek derekán végzett fiatalok pályatörténeteit vizsgálva azt láthattuk, hogy a későbbi kohorszokhoz képest a strukturális hatások erőteljesebben érvényesülnek. Ez köszönhető egyrészt annak, hogy a felsőoktatás szervezése ebben az időszakban még erőteljesen a központi koordináció jellemzi, a munkahelyi életpályák alakulásában fontos szerepe van például az első egyetemi felvételi sikeres vagy sikertelen voltának valamint annak, hogy alanyaink magán vagy állami felsőoktatási intézménybe nyernek felvételt. Az állami egyetemeken a felsőoktatási ellátórendszer előnyeiben a diákok nagyobb hányada részesül, az egyetemi évek elsősorban nyugodt tanulmányi időszakot jelentenek, a tanulás melletti munkavállalás kevéssé jellemző. Ezek a feltételek egy olyan karrier-habitus kialakulásának kedveznek, amely a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a nagyobb biztonság, röviden a belső munkaerőpiac szabályszerűségeinek a logikája mentén szerveződik. Ennek magyarázható, hogy a kilencvenes évek derekán végzett diplomások többsége még a „vállalati világra” jellemző karrier-magatartást követ, nagyrészük a még működő állami vállalatoknál, az adminisztrációban és a tanügyben vállal munkát, néhányuk kisebb kitérővel oda is tér vissza. Ennek a típusú habitusnak a fennmaradása – a rendszerváltás után hirtelen megváltozott, nagyobb szakmai rugalmasságot követelő munkaerő-piaci feltételek mellett – nagyobb kockázatokkal jár, fennáll a marginalizálódás, a munkanélküliség és az alulfizetett szektorokban való munkavállalás veszélye.
A diplomázás éve szerinti második kohorszban az oktatás fokozatos decentralizációja, a hallgatói mobilitás intézményi feltételeinek a kiépülése miatt egyre nagyobb mozgástér alakul ki egy személyre szabottabb szakmai fejlődés számára. Ezt a folyamatot erősíti az időszak végére erőre kapó magánszektor (és civil szféra) is, ahol az ambíciósabb hallgatók már az egyetemi éveik alatt kipróbálhatják magukat, a későbbi karrierút szempontjából értékes szakmai kapcsolatokra tehetnek szert. Az 1998-2004 között végzettek életpálya- és a karrierút-differenciációjában az előző kohorszhoz képest felértékelődik a szakképzés jelentősége és egyre kevésbé lényegtelen, hogy az adott egyetemi intézmény milyen oklevelet ad, de főként, hogy milyen szakmai perspektívákat közvetít a diákjainak.
Az egyetem pálya-orientációs szerepében bekövetkezett pozitív változásoknak – amint az a legfiatalabb kohorsz elemzése során kiderült – a felsőoktatás bővülése szab határt: a 2000-es évek derekára a diákok létszáma meghaladja azt a kritikus értéket, amin túl már az intézményes oktatás aktívan részt vállalhatna a hallgatók elhelyezkedésének a könnyítésében. A frissen végzett diplomás fiatalok munka-életpályájuk tervezésében egyre inkább magukra maradnak. Ezzel párhuzamosan a munkaerő-rekrutációnál egyre inkább olyan típusú szakmai- és teljesítménykritériumok kerülnek előtérbe, melyek jórésze az intézményes oktatáson kívül szerezhető meg.
Vizsgálatunk második részében azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a rugalmasabb foglalkoztatottság irányába történő átmenet eltérően érinti-e a különböző származási hátterű fiatalok karrier-alakulását. Racionális döntéselméleti alapokon azt feltételeztük, hogy réteg-specifikusan változik annak a percepciója, hogy az egyre jelentősebb anyagi ráfordítást, beruházást igénylő tanulmányokat sikeres szakmai érvényesülés követi. Ezzel kapcsolatban azt a hipotézist fogalmaztuk meg, hogy az alacsonyabb származási kategóriájú rétegek pályaorientációjában egy erőteljesebb kockázatkerülő magatartás érvényesül: hajlamosabbak olyan karrierpályákat választani, amelyek ugyan hosszabb távú, biztonságosabb alkalmazást ígérnek, de jellemzően az alacsonyabb javadalmazású és társadalmi presztízsű szakmákban.
Hipotéziseinket igazolandó, az életpálya-interjúk során kiderült, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek fiataljaira nagyobb mértékben jellemző az habituskészlet, amely inkább a belső munkaerőpiac logikája szerint működő „vállalati világban” való érvényesüléshez szükséges. Erre alapvetően a munkahelyi konformizmus, az elvárásoknak történő megfelelés, a fokozatos, lépésről-lépésekből építkező érvényesülési stratégia jellemző. Mivel azonban ezek a munkahelyek egyre inkább csak a rosszul fizetett állami szektorra jellemzőek, a szerényebb társadalmi hátterű diplomás fiatalok munkaerő-piaci hátránya újratermelődik. Ezzel összhangban azok fiatalok, akiknek a szülei magasabb végzettséggel és jobb anyagi helyzettel rendelkeznek, hajlamosabbak az ú.n. „laza kötődésű” ám jobb perspektívákat kínáló karrierpályák (önfoglalkoztatás és krónikus rugalmasság) fele orientálódni.
A kutatás harmadik részében az egyetemi képzés és az egyetemi évek szocializációjának pálya-orientációs szerepét tárgyaltuk. Ennek érdekében eltérő szakon végzett diplomások karrier-történeteit és -narratíváit hasonlítottuk össze. Az oktatás és a munkaerőpiac közötti szinkronitást vizsgálva szak-specifikus eltérésekre bukkantunk. A végzettségnek megfelelő munkavállalás esélye nagyobb a gazdasági és jogi, az orvosi és állatorvosi tudományok területén, valamint a műszaki tudományok közül az építészetben. A tudományegyetemen diplomázottak esetében ugyanezt csak az informatikát végzettekről mondhatjuk el. A humán területek nagy részén nehezebb a szakmában magas státusú munkahelyeket találni, ezért azok a fiatalok, akik nem tudják képességeiket a magánszférában kamatoztatni, a gyengébben fizető állami szférában, kiemelten a tanügyi rendszerben tudnak elhelyezkedni. A műszaki területeken is alacsony ugyan a szakképzettségnek való megfelelés, viszont interjúalanyaink elsősorban a jobban fizető versenyszférában dolgoznak.
Vizsgálatunk negyedik részében a munkaerő-mobilitásra vonatkozó tágabb kérdéskörön belül a vidéki diplomások elhelyezkedésének feltételeit, társadalmi körülményeit vizsgáltuk. Ezzel kapcsolatos lényegi következtetésünk az, hogy a munkaerőpiac településtípusok szerinti szegmentáltsága igen magas, e két szektort olyan törésvonal választja el, melyen az átjárás ritka. A vidék-város törésvonal mentén történő megfigyeléseink számos ponton visszaigazolták a társadalmi réteghelyzet és a karrierpályák újratermelődésének összefüggéseit. Eszerint a vidéki karriereket befutó fiatalok szülei rendszerint alacsony képzettségűek, leggyakrabban kékgalléros munkások; ezek a fiatalok kevésbé hírneves egyetemet végeztek, egyetemi éveik alatt nem túlzottan integráltak, diplomázás után a vidéki szolgáltató szektorban (leginkább a tanügyben) helyezkednek el. Karrierpályájuk a munkahelyi stabilitásra való törekvésre utal: pályafutásuk során csupán néhányszor váltanak munkahelyet.
A városi orientációjú karrierek képviselői ezzel szemben magasabb társadalmi státuszú családokból származnak, elismertebb, nevesebb egyetemeken diplomáztak, jellemző e karrierek többlépcsős jellege, mely az előnyösebb munkahelyek irányába változik, felfele ívelő mobilitási pályát jelent.
Kutatásunk utolsó részében a fiatalok pályaorientációjával kapcsolatos jövőterveit próbáltuk rendszerezni az egyes karrier-típusok szerint. Ennek részeként külön kitértünk a külföldre irányuló migrációs-, valamint a vállalkozás-alapítási szándékokra. A migrációval kapcsolatos elemzésünk meglepő következménye az volt, hogy a meginterjúvolt diplomás végzősök körében a végleges- illetve a munkavállalási célú migrációs szándék alacsony. A külföldi munkavállalás, mint a jövőtervek része megjelenik ugyan, de kizárólag az itthoni karrierépítés narratívájába beágyazottan. A végleges kitelepedéssel szemben megfogalmazott érvelések közül a leggyakrabban a pragmatikus dimenziójú narratívákkal találkozhatunk, melynek egyik része a külföldi megélhetés nehézségeihez kapcsolódó szokványos, köznapi érveléseket hívja elő, a másik része azonban a reflektáltabb karrier-szempontokat tükröz. 90-es évek nyilvános kisebbségi diskurzusának népszerű narratívái (a negatív megbélyegzettséggel szembeni averzió, de különösen a megmaradás-diskurzus) nagyon ritkán bukkannak elő és nem egy szubjektumon túlmutató, normatív üzenetként fogalmazódnak meg.
- Csata Zsombor, Bogdán Annamária, Dániel Botond, Kiss Dénes, Palkó Emília, Ruszuly Emese, Sólyom Zsuzsa: Az erdélyi magyar fiatal diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei. In. Mandel Kinga (szerk): Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei a Kárpát medencében. Kutatási zárójelentés. 2007
A Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái – szociológiai panelvizsgálat (Kárpát Panel) – első hullám, 2007
Project leaders
Veres, ValérA Kárpát-medence magyarságának társadalmi struktúráját, munkaerő-piaci viszonyait, jövőtervezését, migrációs potenciálját, iskolázottsági helyzetét, nemzeti identitását, a kisebbségi magyar közösségek Magyarországhoz és a többséghez való viszonyát vizsgáló kérdőíves survey lebonyolítása.
A kutatás évente ugyanazt a populációt megcélozva megismételhető panelvizsgálat, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyarság körében bekövetkező társadalmi, foglalkoztatási és identitáspolitikai változásokat követni tudjuk.
A kutatás célja
A nagyobb létszámú magyar közösségekkel rendelkező országokban reprezentatív, idősoros szociológiai felmérés-sorozat elindítása annak feltárására, hogy a Kárpát-medence magyarságát érintő nagy horderejű társadalmi, gazdasági és politikai átalakulási folyamatok milyen hatást gyakorolnak a magyarok nemzeti identitására és jövőtervezésére.
Ilyen nagy horderejű átalakulási folyamat az EU keleti bővítése. E folyamat közelmúltbeli mozzanata volt Magyarország, Szlovákia és Szlovénia 2004. májusi csatlakozása, ezt követte Románia 2007. januári csatlakozása, és e folyamat közeljövő-beli mozzanata várhatóan Szerbia EU társulási tárgyalásainak véglegesítése, aminek végeredménye az intergációs folyamat elkezdése lehet.
Egy másik ilyen fontos társadalmi folyamat a rendszerváltást követően kialakult demográfiai változások, a magyarság létszámcsökkenése. Ennek hátterében az alacsony gyermekvállalási kedv, az elvándorlás és a szórványhelyzetben élők asszimilációs veszélyeztetettsége.
Végül, de nem utolsó sorban a magyarság társadalmi-politikai szétfejlődésének hatásai a mai magyar-magyar kapcsolatokra. Az egységes magyar kultúrnemzetbe vetett hit széleskörűen empirikusan megfigyelhető jelenléte mellett valóságként megfoghatók azok az eltérések, amelyek a többségben élő magyarországiak politikai nemzetfelfogásából, a határon túli magyar munkavállalók idegenként való reprezentálásából adódnak, a kisebbségben élők körében pedig egyrészt a többségi nemzet sajátos társadalomfejlődésével és államszervezésével való kölcsönhatásaiból adódóan, másrészt a Trianont megelőző regionális különbségekre vezethetők vissza (általában a történeti Erdély, különösen Székelyföld, de Kárpátalja ruszin-magyar kettős kisebbségi sajátosságai, Szlovákiában a korábbi szlovák-magyar kettős identitású népességének szerepe, stb).
Rezultate 1 - 5 of 5
Alapítvány
Társadalomkutató
Központ
Max Weber
Szakkollégium
Szociológiai
Napok
Kapcsolat
Bejelentkezés
Fundația pentru Cercetări Sociale Max Weber