BEVEZETŐ

Az utcazenészség ma főleg a nagyvárosokban, turisztikai központokban virágzik, a városban, mely „nem csak a modern ember lakó- és munkahelye, hanem egyben gazdasági, politikai és kulturális életet ösztönző és ellenőrző központ” is (Wirth, 1973:45).

A város további jellemzői (Louis Wirth nyomán), az előzőkből következően, természetesen, a személytelenség és a futó és részleges kommunikáció, melynek elsődleges célja nem a kapcsolattartás, hanem valami más, már szinte rutinná vált üres gesztus. Az utcazene, talán pont ezt az elidegenedést...Read More >>

Bevezető:

A tanulmány célja, hogy bemutassa az augusztus 23.-ai esemény megünneplését az akkori sajtó tükrében. Mivel a nemzeti ünnepek kollektív megemlékezéseinek szimbolikái nemcsak a maguk tulajdonságaiban kapnak értelmet, hanem inkább diskurzív kontextusukból, ezért alkalmas lesz a sajtóban megjelent szövegek tartalomelemzését végezni. A sajtó az egyik legkönnyebben elemezhető egység a kommunizmus időszakából, hiszen abban az időben az volt a média legelterjedtebb formája. Minden fontos esemény nagy hangsúlyt kapott az akkori újságokban és így ezekből a nagymennyiségű szövegekből...Read More >>

Bevezető

A dolgozat témája szerteágazó, több problémát érint. Vizsgálódásom alanyai kolozsvári – román és magyar – egyetemisták, tárgya azok származása és az ez által meghatározott jövőtervei, jövőstratégiái. E témakörök hosszú idő óta tudományos vizsgálat tárgyai, elméleti hátterük kidolgozott, elsősorban az ifjúságszociológia és az oktatásszociológia hatáskörébe tartoznak. A két tudományág alkalmazható elméleti keretet nyújt a problémák vizsgálatához és az eredmények értelmezéséhez, beleértve a kolozsvári egyetemista ifjúságot érintő kérdéseket is.

Jelen tanulmány empirikus hátteréül szolgáló kérdőíves kutatás több...Read More >>

Tanulmányom célja körülírni a szakkollégiumok azon fogalmát, amit a magyarországi elődjeikkel ellentétben a kolozsvári megnyilvánulási formák fednek. Úgy vélem írásom hiánypótló: mindannak ellenére, hogy a romániai magyar felsőoktatásban már az 1990-es évektől kezdődően jelen vannak szakkollégiumok, máig nem létezik átfogó írás róluk. Kutatásom kiindulópontját az a feltevés képezi miszerint a kolozsvári szakkollégiumok kialakuláshoz a magyarországi társaik szolgáltak mintául, ennek ellenére formailag és működés szempontjából mégis eltérnek ezektől.

Tanulmányomban előbb a szakkollégium fogalmát boncolgatom, érintve ezek...Read More >>

A térben: mi létezik és mi alakul ki?

A modern társadalomtudomány a várost nem a hagyományos értelembe vett fizikai térként határozza meg, hanem mint társadalmi teret. Egy város jelentősége lényegében az egyén és a környezete közötti interakció folyamán alakul ki. A térpercepció meghatározza a mindennapi tevékenységek sorrendjét, de főleg a megvalósításának a helyét. A város, mint társadalmi tér használata, illetve e folyamat megtervezése és a hozzáfűzött értékek aktiválása egy társadalmi termékként definiálható.

Stanley Milgram szavaival...Read More >>

Bevezető

A kommunista ideológia, illetve annak összeomlását követő átmenet erőteljes és ugyanakkor maradandó változásokat generált a mai román társadalomra, valamint Kelet-Európa megannyi társadalmára egyaránt. Az újonnan létrejövő helyzet, valamint olyan folyamatok, mint az individualizáció, az életvilág pluralizálódása, a racionalizáció folyamata—azaz a rohamos modernizáció— képezték azon tényezők sorát, amelyek gyakorlatilag lehetővé tették azt, hogy egyszerre több, újonnan létrejövő, a régieket felváltó/kiegészítő értelmezési rendszer férjen meg egymás mellett. Míg a nyugati társadalmakban a vallási pluralizálódás egy jóval korábbi...Read More >>